Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Művészet

MŰVÉSZET

 

"A művészet az emberi önvaló tökéletességének visszatükröződése. Benne megtalálható minden vágy végső célja, és ez az, ami visszacseng: a tökéletesség időtlen harmóniája."

A művészet szó tágabb értelemben minden alkotó célú emberi igyekezetre vonatkoztatható. Gyakran felmerül, hogy lehetetlen meghatározni, mi számít művészetnek, mert az ennek eldöntésére használható szempontok szubjektívek. A művészet kortalan célja minden esetben az önkifejezés kell, hogy legyen és nem a manipuláció, a művészet nem más, mint önkifejező eszköz, mely katartikus élményt nyújt.

A művészet és az esztétika meghatározásainak érvei legtöbbször több nézőpont egyikéből indulnak ki. A művészet a művész benyomásaiból vagy igényeiből származhat és leírható a tárgy jellemzőivel vagy annak viszonyaival. Platón számára például a művészet utánzás. Természetesen mindegyik nézőpontban van hitelesség és a művészetre bármilyen használható definíció meg kell, hogy feleljen ezeknek a kategóriáknak.

A művészet ágazatai kiterjednek például:

·         Festészet

·         Szobrászat

·         Építészet

·         Grafika

·         Fotográfia

·         Filmművészet

·         Színművészet

·         Táncművészet

·         Zeneművészet

Festészet: A festészet színezőanyagnak, festéknek ecsettel vagy más alkalmas eszközzel valamilyen sima felületre, papírra, vászonra, falra stb. való felvitelén alapul. Színek és vonalak révén teremt művészi formarendet. A közfelfogásban a legfontosabb művészeti ágak egyike, az emberiség körülbelül hatszor régebb óta ismeri a festészetet, mint az írást.

A legrégebbi ismert festmények körülbelül 32 ezer évesek. A vésőszerszámmal valamint vörös és fekete festékkel készült képek lovakat, rinocéroszokat, oroszlánokat, bölényeket és mamutokat ábrázolnak. A barlangfestmények jelentették a festészet kezdetét.

Szobrászat: Szobrászat bármely háromdimenziós művészi kifejezés. A szobrászat elsődlegesen a térrel áll összefüggésben: kitölti, viszonyul hozzá és hatással van az érzékelésére.

A fogalom egyúttal művészi alaptevékenységet is jelöl: egy tárgy fizikai vagy jelentésbeli jellemzőjének megváltoztatását, úgy mint hely, forma, méret, tömeg, szín, szerkezet, hőmérséklet, illat, környezeti viszony, összetétel, összefüggés. Sok kortárs szobor az elrendezéssel, határvonalakkal vagy egyszerűen az elnevezésével közvetíti jelentését. Egy szoborként definiált tárgy létrejöhet emberi kéz hatására vagy természetes úton.

Építészet: Építészetnek nevezzük azt a tevékenységet, amely épületek és építmények létrehozására, tágabb értelemben az épített környezet alakítására irányul.

Az építészet (építőművészet, architektúra): az épített környezet alakítása; egyrészről a művészetek egyik ága (alkalmazott művészet), másrészről mérnöki tudomány, technológiai diszciplina.

Grafika: A grafika a képzőművészet azon ága, amelyhez a sokszorosítási eljárással készült, de eredetinek tekinthető alkotások tartoznak, illetve azok az egyszeri alkotásokról (pl. festmény) sokszorosító eljárással készült reprodukciók, melyek nem tekinthetők egyedi alkotásnak.

Gyakran ide sorolnak olyan képzőművészeti eljárásokat is, amelyek nem nyomatok, de szintén papír alapot használnak, mint például a ceruza-, toll- és krétarajzok, akvarellek, esetleg pasztellképek; vagy nyomtatási eljárással készülnek ugyan, de csak egy példányban, mint a monotípia. Ezenkívül a számítógép segítségével szerkesztett képeket is számítógépes grafikának nevezik.

Fotográfia: A fotográfia vagy fényképészet a fény által közvetített képi információk rögzítése technikai eszközök (fényképezőgép, fényérzékeny anyag stb.) segítségével. Célja lehet gyakorlati vagy művészi.

Filmművészet: A film az első olyan a művészeti ág, ami technikai rögzítéssel jön létre. Az alkotóművészetek között az első, amelyik a teret és az időt egyszerre, közvetlenül használja fel, időben és térben egyszerre működik. Napjaink egyik legnépszerűbb művészeti és szórakoztatási médiuma.

Színházművészet: A színházművészet az előadóművészetek azon ága, amelynek keretében közönség előtt színjáték útján, beszéddel, mozdulatokkal, zenével, tánccal, hanghatásokkal és látványelemekkel történeteket mutatnak be – gyakran más művészetek eszközeit is felhasználva.

Táncművészet: A tánc egy művészeti ág, amely a test – jellemzően ritmikus, zenére történő – mozgásával fejez ki érzelmeket, épít társadalmi kapcsolatokat, de spirituális tartalommal is bírhat. A tánc az emberek közötti nonverbális kommunikáció eszközének is tekinthető, de a szót állatok vonatkozásában is használják.

Zeneművészet: A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő. A pontos meghatározás nem könnyű, de abban általában egyetértés mutatkozik, hogy a zene a hangok tudatosan elrendezett folyamata. A zene egy művészi kifejezési forma, a hangok és „nem-hangok” (csendek) időbeli váltakozásának többnyire tudatosan előállított sorrendje, mely nem utasít konkrét cselekvésre, viszont érzelmeket, indulatokat kelt és gondolatokat ébreszt.